Tudósok megállapították, hogy másodpercenként tíz a huszonkettedikenszer teremtődik újra a valóság. Ami azt jelenti, hogy egy másodperc alatt, ennyiszer gondolhatjuk meg magunkat azzal kapcsolatban, hogy valójában mit is szeretnénk. De vajon mennyire vagyunk azzal tisztában, hogy mire is vágyunk? Vajon ez az egy másodperc alatt, hány teljesen ellentétes gondolat cikázik végig a tudatalattinkban? Van az a kegyelmi pillanat, amikor a három dimenzióban végbemenő folyamatokban, egyszer csak meglátjuk a saját teremtő gondolatainkat. Amikor rájövünk, hogy nem az a baj, hogy nem történik meg amire vágyunk, hanem az hogy minden vágyunk megtörténik, csak annyira sokféle, és egymással ellentétes gondolat van bennünk, hogy ezek valami egészen egyedi kusza káoszt idéznek meg a valóságunkban.
Az üresség, azt a teret teremtené meg, hogy az oda berakott gondolatot nem lenne ami felülírja. Olyan jelenleg az életünk, mintha másodpercenként milliószor a “navigátor” bemondaná, hogy “újra tervezés”. Cél, indíték, szándék… A tudatosodás valójában nem más, mint hogy felfogjuk, hogy a kevesebb a több, hogy a fókuszáltság maga a teremtés, hogy a fókuszált figyelem, az energiák irányítása. A tudatos teremtésnek a módja nem a szándék erősítése, hanem a körülötte lévő gazok kigyomlálása.
